Mezítláb

Eddig még nem írtam róla, de itt igen nagy kultúrája van a cipő nem hordásának. Nincs abban semmi különleges errefele hogy valakit mezítláb látsz a benzinkútnál aztán beugrik a BMW-jébe és elhajt. Vagy a boltban látni néhányat vagy csak úgy az utcán épp a gyerekért tartva az iskolába. (Na persze ez a tengerparttól 40 percre van kocsival. A tengerparton meg olyat nehéz találni akin cipő van.)

Gondoltam rendben van végülis tengerparti ország, és itt amúgy is jellemző hogy aki a legszakadtabbul van felöltözve annak van a legtöbb pénze. Csak minek ezzel a ruha dologgal flancolni.

Aztán egyik nap jöttem haza-fele és délutánra igen bemelegedett az idő. Ahogy sétáltam hazafele a lábam egyre jobban kezdett égni a cipőben. Éreztem hogy szinte elolvad a bőröm (jófajta cipő volt rajtam csak hát meleg volt) és kezdi feltörni a lábam. Mentem-mentem, de arra jutottam hogy ezt nem lehet tovább bírni, már így is tele van a lábam vízhójaggal szóval kész, leveszem a cipőmet. Szóval saját magam legnyagyobb megdöbbenésére én is egy lettem a mezítláb sétálók táborából. És milliószor jobb volt mint a cipőben, csak a kereszteződésekben (ahol ugye nincs fű) volt kicsit sietős a léptem :-) Mostmár teljesen megértem a mezítlábasakat!