2009. szeptember 20., vasárnap

Megérkeztünk

Hát igen, megérkeztünk!!!!

Egyelőre annyit, hogy jól vagyunk, már aludtunk egy nagyot és hozzáláttunk a berendezkedéshez! Vagyis vásárlás-vásárlás-vásárlás :-) Melyik nő ne lenne boldog?! :-)

Az út hosszú volt, de gyorsan kipihentük. Kicsit rázós volt a hong kongi leszállás, mert nagy volt a vihar. Csak második nekifutásra sikerült! A pilóta azt mondta, ha nem sikerül akkor kénytelenek leszünk másik városban landolni! De nem így lett, úgyhogy szépen elértük a csatlakozásunkat is Sydneybe. Azt mondják ez arrafele gyakori, nem kell megijedni.

A Cathay Pacific-el repültünk, és csak jót mondhatunk róla. A gép nagyon jól felszerelt volt, a légiutaskísérők meg egyszerűen tündériek!

Tavasz van és én még ennyi virágillatot életemben nem éreztem! Fantasztikus! :-)

Vízumügyek

Ausztráliába ugyebár vízum kell. Cserébe rengeteg féle van. Mivel mi a letelepedési engedélyre pályázunk, az egy elég komoly vízum. Egy pontrendszerben 120 pontot kell elérni. Ehhez mindenünk meg van, csak egy speciális nyelvvizsga hiányzik. Ezért úgy döntöttünk először kimegyünk Ausztráliába egy egyszerübb intézésű tanulóvízummal, jól megtanulunk angolul, letesszük itt a nyelvvizsgát. Majd innen pedig beadjuk az eredetileg kinézett vízumot.

A tanulóvízum intézése sokkal egyszerűbb mint a bevándorlási (letelepedési engedélyes) vízumoké. De azért ehhez is rengeteg anyagot össze kellett gyűjteni. Főleg azért kellett hogy meglegyen minden, mert az Ausztrál nagykövetség Bécsben van és oda nem rohangál vissza az ember minden nap hiánypótlásra. Szóval jól felkészültünk!

Egy szlovák férfi volt az ügyintézőnk, ami azért volt izgalmas, mert semmiről nem vittünk fordítást, mert úgy tudtuk nem kell, hiszen van magyar ügyintéző. Ő azonban ránézésre is ismerhette a papírokat, mert minden elfogadott. Egyedül a kötelezendően befizetendő egészség biztosítással volt baja, hogy azon a papíron nem szerepel hogy az összeg mindkettőnket fedez-e. Csak maga az összeg, semmi magyarázat. Ezt a papírt az az iskola adja ki ahova én beiratkoztam. Tehát még csak nem is a mi hibánk. Szóval nagy izgalom és telefonálás és email küldés következett. Végül pedig az iskolával folytatott email váltást fogadta el bizonyítékul, mert abban szerepelt, hogy ez az összeg két személyre van!!!  Mint utólag kiderült, ezt nem is szokták ráírni.

Szóval 3 óra idegeskedés, sok óra utazás, de IGEN, lett tanulóvízumunk!!!! :-)

2009. szeptember 10., csütörtök

Egy kis bevezető

Hát hogyan is kezdjem!

A történet 10 évvel ezelőtt kezdődött...

Peti először 1999-ben volt Ausztráliában, először csak 3 majd 10 hónapra. Egyből beleszeretett! Tanult és dolgozott és jobban érezte magát mint valaha! De úgy alakult hogy haza kellett jönnie, és milyen jó hogy hazajött, mert így találkoztunk, majd néhány hónap múlva össze is házasodtunk!

Hamarosan megfogalmazódott a közös terv: költözzünk ki Ausztráliába! Hogy én is megnézhessem, mire is mondok IGEN-t (a házasság mellett :-) nászútra Ausztráliába mentünk! És mitagadás, nekem is nagyon megtetszett!

Szóval elkezdtük az eseményeket abba az irányba terelni, hogy mihamarabb mehessünk. A magyarországi előéletünket figyelembe véve a legoptimálisabb az volt, hogy a szakmai alapú (skilled immigrant) bevándorlást válasszuk! Addig viszont sok mindent kell elintézni. Erről és a kinti élményeinkről szeretnénk írni blogunkban.

Minden látogatónknak kellemes böngészést kívánunk :-)