2010. április 4., vasárnap

Munka-fronton

Még nem is mondtam, de új munkám van! (Ama)

Egy kávézóban kezdtem dolgozni, és eddig nagyon-nagyon élvezem! :-)

Alapvetően barista-nak vettek fel, vagyis a kávéfőzés lesz a fő dolgom, de először minden mást is meg kell tanulnom, szóval egyelőre nagyon változatos a munkám. Kiszolgálás, muffindíszítés, pincérkedés, takarítás és még bármi ami adódik. Legutóbb például én készítettem a wrap-eket, ami ilyen libanoni pitába tekert husis finomság.


Általában nagy a forgalom, szóval sosincs unatkozás, amit nagyon-nagyon értékelek az előző munkám után, mert ott bizony nagy volt az unalom, mikor nem adódott vásárló, és ez elég gyakran megesett... 


Plusz nagyon élvezem, hogy vannak munkatársak is! Nagyon jó kis csapatba csöppentem, mindenki nagyon kedves, van több korombeli csaj is, egyetem mellett részmunkaidőben dolgoznak, meg igazi régi motorosok is, plusz, közte is adódik minden.


A legtöbben már elég régóta Ausztráliában élnek, vagy eleve itt születtek, szóval angolbol is igen erősen fejlődöm, rendesen fel kell kötnöm az alsót, ha érteni akarom miről van a témázás... :-)

És állandóan van valamiről, hihetetlenül csajos a hely. Mindíg előkerül valami, egyik nap gyűrű katalógus, másik nap rúzs katalógus, aztán meg "ezt a ruhát vettem a lányomnak, szerintetek fog neki tetszeni?" Megint egy másik nap elől álltam a pultnál és vártam a vevőket. Egyszer csak azt veszem észre hogy mindenki eltűnt körülem. Na mondom ezek hova lettek!! Hát megtaláltam őket hátul, az egyik épp egy tükörben rúzsozta a száját, a másik három meg nézte. Gondolom akkor rendeltek a katalógusból :-) De ehhez nem cicababákat kell ám elképzelni, hanem olyan "normális" csajokat.


Szóval nagyon élvezem.


Aztán meg egy másik munkánk is lett Petivel közösen. Egy olyan családsegítő ügynökségnél. Elég tág a szolgáltatási körük, idősgondozástól kezdve, bébiszitterkedés, pincérkedés, takarítás.

Sor került az első munkánkra is. Egy családi eseményen kellett segédkeznünk. Étel készítés, felszolgálás és elpakolás.

A hely ahova mentünk, hát az nem semmi volt!!! Úszómedence, teniszpálya, szobrok a kertben, és maga a ház is hatalmas volt, és nagyon ízlésesen, szépen berendezve. Nem harsogott róla gazdagság, inkább egy olasz tengerparti villára emlékeztetett. Mint kiderült a férj olasz volt, és a családi esemény 30 házassági évforduló volt, 19 vendéggel.

Maga az esemény nagyon jó hangulatú volt, és a munka is jó volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése