Emlékszik még valaki arra a napra mikor elkezdett havazni (mert úgy hallom azóta szinte abba se akarja hagyni)
Szóval ezen a napon kellett útra kelnem! Már reggel lezárták a repteret, a hó meg csak szakadt, szóval nem tudtam hogy leszebből esti repülés, vagy hogy fogunk egyáltalán kijutni a reptérre.
Hát a reptérre sikerült kijutni, jobban mint elsőre gondoltam, a reptér viszont továbbra is le volt zárva. Találkoztam olyanokkal akik már reggel 6 óta a repteren voltak! Igazi 12 órás műszak, mondhatom. Természetesen egy szendvics 1200 forint körül kezdődött, szóval a fogyókúrások előnyben voltak :-)
A lényeg, hogy egyszer csak jött egy reptéri alkalmazott és azt mondta 2 járatot elindítanak, egyet Frankfurtba, egyet Munchenbe. Szerencsére az egyik az én eredeti járatom volt. Aztán sajna késett a gép és lekéstem a csatlakozásomat... De épphogy csak 20 perccel, szóval gondoltam hátha megvár minket a nagy gép, mert találkoztam egy sráccal aki ugyanazzal a járattal ment volna tovább, szóval gondoltam ha már ketten vagyunk azt a 20 percet megvárják.
Mikor leszálltunk egy hölgy mondta, hogy szaladjak gyorsan a C16os kapuhoz. Oda is szaladtam minden ellenőrzésen át stb, csak azért hogy ott mondják meg hogy a gép már elment és a jeygemet átfoglalják más járatra! És menjek szépen vissza aközponti aulába majd ott eligazítanak! Egyszerűen nem értettem ezért minek kellett engem oda küldeni.
Szóval jelentős reptéri kavargás után megérkeztem a légitársaság pultjához, persze még út közben lecssztek hogy miért mentem a kapuhoz (hát mert oda küldtek) szóval elég nagy volt a kavarodás... Végül megtaláltam a srácot i akivel egy járazon mentem volna, érdekes hogy őt meg máshova küldték...
A lényeg, hogy elszállásoltak éjszakára egy nagyon kis pöpec szállodába, adtak túlélőcsomagot, meg étkezési vouchert és olyannyira átfoglalták a jegyemet, hogy nem is Szingapúron, hanem Hong Kongon keresztül jöttem, de még csak nem is az eredeti légitársasággal. Ha tudtam volna hogy ilyet lehet kevésbé izgultam volna, ugyanis tudtam, hogy a légitársaságnak akivel jöttem tele van minen járata.
Na, de így aludtam egy jót a nagy izgalmakra, reggel ettem egy jót és végül reggel 11 helyett megérkeztem este9-re.
Amúgy valószínűleg azért nem várt meg minket a nagy gép, mert már feltöltötték más utasokkal akik korábbi gépeket késtek le. Találkoztam ugyanis egy lánnyal aki Sao Paolo-ba ment és ő el is érte a járatát, de vele és másik 5 emberrel meg közölték, hogy a járat tele van, neki későbbivel kell mennie.
De már itt vagyok és kellemes utam volt a kezdeti nehézségek ellenére. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése