IELTS eredmény és a "Speaking" teszt

"Eljött az igazság órája"

Izgalommal telve mentem ki reggel visszahozni a kukákat az utcáról.  Na nem azért mert olyan nagy feladat, hanem mert mára vártam az IELTS vizsga eredményét, és a kukákig a postaláda mellett vezet el az út.

Kilépve a kapun a postaládában egy ismerős kinézetű, nagyméretű borítékra lettem figyelmes, mely félig kilógott belőle. Közelebb érve feltűnt rajta az "IDP IELTS Australia" felirat, amiből azonnal tudtam ez az ami vagy örömöt vagy bánatot fog okozni - ha nem is örökre, de egy kis időre biztosan.

Szépen tovább mentem egészen a kukákig, magára hagyva egy ideig a frissen érkezőt. Visszafelé húzva egyesével az üres szeméttárolókat újabb és újabb pillantásokat vetettem a küldeményre, próbáltam mosolyogni is, hátha ettől kedvesebb lesz. Hamar rájöttem, hogy nem ezen múlik. A szívem ekkorra már a torkomban dobogott.

Majd reménykedve kivettem az ideiglenes helyéről ... kinyitottam ... majd a következő eredményeket pillantottam meg:

Aztán újból és újból megnéztem, valóban mind legalább 6-ossal kezdődik-e ... és IGEEEEEEEEEN! :)

Csoda történt!

Menjünk vissza egy picit az időben...

Pár héttel ezelőtt volt az IELTS Speaking tesztje. Délután 1:40-re voltam berendelve, hogy valaki megállapítsa rólam, mennyire beszélem az angol nyelvet. Izgulva és idegesen érkeztem meg. Mindez többek között azért, mert minden másból sikerült még vizsga előtt teszteket készítenem (nagyjából elfogadható eredménnyel), de a beszéd tesztelésére sajnos nem került sor, fogalmam sem volt róla mennyit tudok.

Megérkezve a helyszínre a recepciós hölgy megkérdezte, hogy látom-e magam valamelyik papíron ami a pulton hever. Na persze ezt nem értettem úgyhogy visszakérdeztem, akkor a mutogatásából sikerült rájönnöm mit is szeretne. "Szép kezdet" gondoltam magamban, majd leültettek egy váróba. Pár perc múlva egy szőke kedves hölgy nevemen szólított kérte hogy kövessem, jelezve az utat merre menjünk. Persze ezt is félreértettem és odamentem az első emberhez amerre mutatott. Na ekkorra már tiszta vörös lehetett a fejem a zavarodottságtól.

Vizsgáztatóm bevezetett egy szobába majd leültetett és megkezdte az interjút. Tájékoztatott hogy a beszélgetésről hangfelvétel készül, majd ezek után feltett pár személyes kérdést bemelegítésképpen. Mindezt végtelen kedves mosollyal, nagy bólogatások (biztatások) közepette. Biztosan látta rajtam mennyire ideges vagyok.

Ezek után kinyitott egy mappát egy oldalon és felém fordította. A lapon egy téma volt amiről 1-2 percet kellett önállóan beszélni. Ami egy az általam is meglátogatott rendezvény ismertetése volt; mikor, kivel és miért vettem részt. Talán az 1 percet sikerült kimerítenem, de az is végtelenségnek tűnt számomra. Pár másodperc (számomra) kínos csend után, - miből az interjúztató már látta hogy befejeztem a mondanivalómat - feltett pár kérdést a témával kapcsolatosan. És hopp, egyszer csak bejelenti, hogy akkor vége van a Speaking tesztnek.

Bár semmilyen időmérő szerkezetet nem vihettem magammal előtte a váróterembe - ezért nem tudom mennyi ideig voltam ténylegesen az interjún - de az egész maximum 10 percnek tűnt, annak is nagy része részemről dadogással telt.

Az esélytelenek nyugalmával sétáltam ki az épületből.

És most vissza a jelenbe...

Bár sokan mondják, hogy mindig alul értékelem a képességeimet, de szerintem ilyen előzménnyel tényleg csoda kellet hogy sikerüljön a 6.0-ás Speaking eredményt elérnem ...

...vagy csak igen ügyesen tudok dadogni? Who knows? :)